43.rész - Filmezés

Hola chicas! Meg is hoztam a következő részt, ami remélem tetszeni fog nektek;) Nem is beszélek sokat, jó olvasást, Anna xx.
P.S. Mindenkinek jó NYARAT kívánok, mert megérdemeljük!!:DD 

*Vanessa szemszöge

 Az elmúlt hét elég fárasztó volt. A jövőhéten félév zárás lesz, ezért igyekeznek mindenkit lezárni, van akit feleltetnek is. De a legrosszabb, hogy Ash még azóta sem száll le rólam. Mindig üzeneteket küld, de én próbálok nem rá figyelni. A facebookon letiltottam, de a telefonomon még mindig hív. Már ott tartok, hogy le fogom cserélni, csak végre hagyjon békén. Miatta is veszekedtünk akkor Damen-nel és már úgy voltam, hogy félek tőle. De megnyugtatott, hogy ilyet soha nem csinált és nem is fog. Tudom ,hogy ezt komolyan is gondolja, ismerem már annyira, de az, hogy Ash visszajött kicsit megijedtem. De az a baj, hogy nem is szóltam nekik erről. Nem akarom, hogy belekeveredjenek és valami bajuk essen.
Ma szombat van és Chris-széknél vagyunk és nagyban unatkozunk, mert odakint esik az eső. Hiába, elkezdődött ez az esős időszak is.
Mi, Jenny-vel a TV-t nézzük a nappaliban míg a fiúk valamit fent csináltak. Nem akartam tudni, csak egyszer csak, mint a kisgyerekek felpattantak és felfutottak az emeletre.
- Basszus, nincs semmi jó. - nyögök fel. - Akkor inkább nézzünk meg egy filmet. - vetettem fel az ötletet.
- Az jó. - értett egyet legjobb barátnőm. - Megkérdezed a fiúkat?
- FIÚÚÚK, AKARTOK FILMET NÉZNI??? - kiáltottam fel, a fotelből, ahol ültem.
- IGEEEN!!! - jött a válasz.
- Akkor én csinálok kukoricát, te keress egy filmet. - adtam ki az utasítást. A konyhába mentem és kerestem popcorn-t, amit be is raktam a mikróba. Addig poharakat is vettem elő, kólát meg még valami rágcsát, majd az elkészült kukoricát egy tálba öntöttem és ezt az egészet egy tálcán bevittem a nappaliba.
- Megvan a film? - kérdeztem Jenny-t.
- Aha. Nasi?
- Az is. - odamentem a lépcsőaljához és szóltam nekik is. - Fiúk, jöttök? - visszamentem a nappaliba és leültem, amikor nagy dörömböléssel ők is lejöttek, majd a kanapéra ugrottak, de kicsit nagy volt a lendületük és a földön kötöttek ki.

Először nem is tudtuk, hogy mit reagáljunk Jenny-vel, csak elröhögtük magunkat, de úgy, hogy már sírtam.
- Jól van, mi is szeretünk titeket. - morogta Chris, miközben feltápászkodtak. - Ezt megjegyeztük. 
- Haver, nem is szeretnek minket, csak a sármunk miatt vannak velünk. - helyeselt Göndörke.
- És a kocsitok miatt is. - szálltam be a hülyeségbe.
- Na szép! Milyen barátnőink vannak! Még mázli, hogy itt vagy nekem Répácskám! - ölelte át uncsitesóm a barátomat.
- És te nekem Galambon. - mondta ő is. Mi csak elképedve néztük őket.
- Oké, mondhattátok volna, hogy ferde hajlamúak vagytok, mert akkor nem járunk veletek. - mondtam nekik és hozzájuk vágtam az egyik párnát.
- Csak nem vagy féltékeny? - jött hozzám Damen vigyorral az arcán. - Szerinted ha meleg lennék, csókolnálak így? - csókolt meg úgy, hogy még a lábujjaim is beleremegtek.
- Hé, meg ne edd a húgomat! - persze, hogy bele kell szólnia. 
Lassan mindenki elhelyezkedett és kezdhettük a filmet. Jenny pont a Férj és Férj című filmet tette be. Mit ne mondjak, jól beletrafált.
- Ha-ha-ha. - mondták a fiúk egyszerre, én meg egy elismerő pillantást küldtem Jenny felé. Ő meg csak annyit tátogott, hogy 'Teljesen véletlen volt'. A filmet mi végig röhögtük, de a fiúknak a lelkesedése eléggé lelankadt.
- Na, most olyat nézünk meg, amit mi akarunk! - pattant fel Chris és DVD-k között kezdett keresgélni. Gyorsan addig elmentem a fürdőbe, amíg nem talál semmit. Mire visszaértem már kezdődött is a film. Csak annyi volt a gond, hogy amíg én elmentem Damen elfeküdt a kanapén és nem is hagyott helyet.
- Ugye ezt nem gondoltad komolyan? - kérdeztem tőle karba tett kézzel. A válasza egy őrülten szexi félmosoly volt.
- Van itt még hely. - mutatott az ölére.
- De... - nem tudtam befejezni, mert valaki félbeszakított.
- Vanessa ülj le és nézd a filmet! - mondta Chris ellentmondást nem tűrő hangon. Na, kösz!
Duzzogva helyet foglaltam Damen lába között (nem félreérteni!), aki persze vigyorgott mint a vadalma. Nem is foglalkoztam vele, inkább a képernyőre szegeztem a tekintetem. De bár nem tettem volna! Amint megláttam, eldöntöttem, hogy még kinyírom Chris-t! Tudjátok mit rakott be? Kitaláltátok? Igen, HORROR filmet!
- Basszus Chris, ezért még megfizetsz. - motyogtam az orrom alatt. Éreztem Damen tekintetét rajtam, gondolom a reakciómra várt és hogy majd hozzábújok, ha megijedek. De azt lesheti! Hősiesen néztem a filmet és próbáltam nem elhányni magam, amikor az egyik szereplőnek levágták a fejét és felnyitották a koponyáját. Egy hős vagyok, az biztos!
- Na mi van? Hogy bírod? - hallottam meg Damen hangját a fülem mellett, majd kezét amikor átölelt. Szinte rögtön ellazultam és teljesen biztonságban éreztem magam erős karjai között.
- Jól, nem vagyok én olyan... - és ez volt az a pillanat, amikor Jenny-vel egyszerre ugrottunk fel ijedtünkben a film miatt. Azt nem tudom, hogy ő mennyire ijedt meg, de én Damen ölében kötöttem ki. Ismerős helyzet, mint amikor először vigyáztunk az ikrekre és majdnem megcsókolt. 
A fiúk csak röhögtek rajtunk. Tudtam, hogy direkt csinálták! A filmnek vége lett, ők meg csak röhögve összepacsiztak, mint akik jól végezték a dolgukat.
- Ez nagyon gonosz húzás volt. Olyan gonoszak vagytok, hogy még a sátán is kedvesebb nálatok. - vetettem nekik oda a konyhában. Egy pohár vizet akartam inni, de a kezem még mindig remegett a filmtől.
- Visszakaptátok a ti szívatásotokat! - röhögött még mindig Chris.
- Nem értitek, hogy az csak véletlen volt? Nem direkt raktam be azt a filmet! - mondta Jenny, aki segített a pohárnál és valahogy megnyugtatott. - Ezt még megbánják. - suttogta, hogy csak én halljam. Erre csak egy ördögi vigyort varázsoltam az arcomra.
Óóóó, a fiúk nem is tudják, hogy kikkel kezdtek ki...