8. rész - Elmehetnél színésznek.

 Holaa!!:) Tudom, soha nem írtam ide, de most kipróbálom:D És köszönöm a feliratkozót, nem hittem volna, több is lesz. Na, mindegy, jó olvasást. Anna xx.

*Damen szemszöge

Reggel kicsit kipihentebben keltem, mint eddig a héten. Mivel nem volt első óránk ezért anyáék nem is nagyon szóltak, hogy keljek fel. Kikeltem az ágyból és elmentem a fürdőbe. A tükörben a hajam szanaszét állt. Kicsit beletúrtam, de még így is csak szerte állt. Hagyom a fenébe, a lányoknak úgyis mindegy, hogy hogy áll. Gyorsan lefürödtem és egy törülközőben mentem vissza a szobámba. Felöltöztem de átnéztem a szomszédba. Vanessa éppen a szekrényében keresgélt fehérneműben. Nem tagadom, tetszett a látvány. Azok a hosszú vékony lábak, formás fenék, mellek. Látszik, hogy sportos, de nem viszi túlzásba. Elég Damen, ezt nem csinálhatod! Ő a legjobb haverod csaja és a TE ellenséged. De ahhoz, hogy sikerüljön meg kéne vele barátkoznom. Persze, nem leszünk puszi pajtások, de csak annyira, hogy nem leszünk olyan gorombák egymással. Nem lesz könnyű, de megpróbálom.
Mire ezt kigondoltam, már nem is volt a szobájában. Gyorsan felkaptam a cuccom és én is elindultam, hátha még utolérem. Mivel Chris nem szokott hamarabb bejönni, ha nincs óránk, ezért gondolom, hogy Vanessa gyalog megy. Felkaptam a kocsikulcsom és bezártam a házat. Még a ház előtt nyomkodott valamit a telefonján, de indult is volna, ha nem fogom meg a karját. Kivette a füléből a fülhallgatót és megfordult.
- Mit akarsz? - ne, Damen, ne szólj vissza.
- Figyelj, szeretnék bocsánatot kérni az eddigi viselkedésemért. Szeretnék jóban lenni veled és nem csak akkor, ha Chris is ott van. Benne vagy? - láttam rajta, hogy hezitál, de a végén bólintott. Egy győztes mosolyt varázsoltam magamnak. - Nem akarsz velem jönni, kicsit gyorsabb lenne, mint gyalog. - Beszálltunk a kocsimba és elindultunk. Csend uralkodott a kocsiban, amit én törtem meg.
- Mióta ismered Christ?
- Amióta az eszemet tudom - vont vállat. Ne már, ez valami barátságból lett szerelem dolog? - Tudod, Chris olyan, mintha a bátyám lenne. Mindentől és mindenkitől megvéd. És te honnan ismered?
- 3 éves koromtól kezdve. Még az oviban, rögtön az első nap, bajba keveredtünk. - megmosolyogtat az emlék. - Azóta minden hülyeséget csináltunk együtt. - Pár perc múlva oda is értünk a suliba. Még úgy 10 perc volt hátra az 1. órából ezért addig leültünk az aulába. Közben a többiek is elkezdtek megérkezni a suliba. Vanessához odajött Jenny és elkezdtek beszélgetni, majd felálltak és csak ennyit mondtak:
- A teremben találkozunk. - és el is mentek. De a tervem eddig nagyon is jól halad.

*Vanessa szemszöge

 Az óra előtt, Jenny-nek még el kellett mennie a mosdóba, ezért elkísértem. Amíg rá vártam, addig Damen-ön gondolkoztam. Vajon most hirtelen miért lett ilyen kedves. Eddig olyan bunkó volt, most meg hirtelen nem? Itt valami nincs rendben. Chris-től nem kérdezhetem meg, mert a legjobb haverja, szóval biztos nem gondolna róla ilyeneket. Majd egyedül kell kitalálnom. Gondolkodásomból Jenny zökkentett ki. Mivel lassan becsöngetnek, ezért már mentünk is a terem felé. Matek óránk lesz. Hát nem remek? Mire beértünk a terembe, már mindenki bent volt és helyén ülve várta a tanárt. Jenny-vel mi is leültünk és abban a pillanatban be is csöngettek és a tanár is pont akkor lépett be. Ijesztő. Mr Winslow lerakja a dolgait az asztalra és kezdi el magyarázni az egyenleteket. Kinyitottam a füzetem és kezdtem volna jegyzetelni, de nem volt nálam toll. Pont kértem volna Jenny-től csak a tanár nem hagyta.
- Miss Turner, megtudhatám, hogy mi megbeszélni valójuk akadt? -szinte villámokat szórt a szeméből.
- Nem fontos, tanár úr. - erre a mondatra az egész osztály megrémült. A tanár kifújta a levegőt majd újra megszólalt.
- Idefigyeljen, szép lassan átül egy másik helyre és nem zavarja az órámat vagy súlyos következményi lesznek. - Mondanom sem kell, megfagyott bennem a vér. Körülnéztem, de sehol nem volt üres hely.
- De nincs máshol hely.
- Mr Turner, maga és Miss Turner most azonnal helyet cserélnek!! - ordította el magát Mr Winslow. Chris-szel felkaptuk a cuccunk és gyorsan helyet is cseréltünk. Szinte felszabadulás volt, amikor megszólalt a csengő. Egy emberkén álltunk föl és mentünk ki a teremből.
- Fhúú, Vanessa, ehhez nagy bátorság kellett - ölelte át a vállam Chris - de nézd a jó oldalát.
- És mi lenne az?
- Jól megkeseríti az életed - röhögte el magát.
- Kösz - le is löktem magamról a kezét. A következő óránk fizika volt. Ezt a tárgyat utálom a legjobban. Becsöngőkor be jött az...osztályfőnök.
- Jó reggelt, gyerekek. - már akinek.
- Jó reggelt - köszöntünk kórusban. Hmmm, azt hiszem, mégsem lesznek olyan szörnyűek ezek az órák. Az óra hamar elment azzal, hogy biztonság, kísérlethez tartozó cuccok, stb. Ez az óra is gyorsan eltelt, a többi óra hamar eltelt. Órák után bepakoltam a szekrényembe és lementem az ebédlőbe. A suli ebédlője elég nagy volt. Kerek asztaloknál a diákok beszélgettek. Elvettem a kajámat és megkerestem Chris-éket. Nem kellett nagyon erőlködnöm, hisz a drága uncsi tesóm majdnem leesett a székről, úgy integetett. Odamentem és leültem közéjük. Persze, hogy a matek óráról volt szó.
- Szerintetek mivel fogja büntetni? - komolyan, mintha itt sem lennék!
- Szerintem mindig őt fogja feleltetni - mondta Adam.
- Nem zavar, hogy én is itt vagyok?! - csattantam föl. Ezen elgondolkoztak, majd kinyögték, hogy:
- NEM! - persze, ezen mindenki jót nevetett. Így a villámra helyeztem egy kis valamit a kajámból és egyenesen Chris szájába lőttem. Aki, persze, színpadiasan fuldokolni kezdett.
- Mivel akarsz te megmérgezni? Áááá, se-gít-ség. - mondta ki az utolsó mondtatát és elterült a földön. A többiek csak röhögtek, de én segítségül vizet öntöttem az arcára, amitől 'feléledt'.
- Elmehetnél színésznek. Tényleg, miért nem mész színjátszóra?
- Á, nem akarom elvenni a többiektől a lehetőséget. Én túl jó lennék oda. - legyintett. Erre csak megforgattam a szemem, majd Jenny-vel felállva az asztaltól elhagytuk az ebédlőt és hazafelé vettük az irányt. Otthon bepakoltam holnapra, majd interneteztem egy kicsit. Felmentem Facebook-ra, de ott nem volt semmi érdekes. A suli honlapján néztem, hogy a röplabda csapatba a felmérést holnap a 7. órában lehet menni. Kikapcsoltam a gépet és lementem. Időközben anyáék is megjöttek és együtt vacsoráztunk meg. Majd a szobámban fülesről zenét hallgattam és elaludtam.

7.rész - Jenny vagyok

*Vanessa szemszöge

Reggel ismét a telefonom idegesítő hangjára keltem. Gyors kikapcsoltam és próbáltam még aludni pár percet, mielőtt anya beront és kirángat az ágyból. Nem tudom mennyi idő telhetett el, de furcsa volt, hogy anya még nem jött be. És jól éreztem, mert valami jéghideg dolog csorgott szét az arcomról, a nyakamon keresztül, a pólómig. Rögtön felkeltem és Chris vigyorgó képével találtam szembe magam.
- Chris, ezt mégis, hogy képzelted?! - kiabáltam rá.
- Amikor megjöttem, Nicole néni megkért, hogy keltselek fel és odaadta a poharat.
- Ugye tudod, hogy ezt nem úszod meg szárazon? Még visszakapod. - fenyegettem meg.
- Szerintem már szárazon megúsztam - utalt itt a vizes pólómra, ami kicsit...ÁTLÁTTSZOTT!!. Gyors eltakartam magam. - Fúúú, nagyon félek - nevetett.
- Ha kiröhögted magad, akár ki is mehetnél, hogy fel tudjak öltözni. - kilöktem az ajtót és gyorsan be is zártam. Fogtam egy törölközőt és megtöröltem vizes arcomat, majd amennyire lehetett, a pólómról is felitattam a vizet. A szekrényemben kerestem a mai ruhámat. Mivel elég meleg volt, ezért egy egyszerű farmersortot és ujjatlant választottam. Már éppen vettem volna le a pizsimet, de úgy éreztem, hogy valaki figyel engem. Chris nem lehet, hisz, őt kizártam, és tuti nem leskelődne. Megfordultam és Damen-t  láttam meg a szomszédban. Franc, nem húztam el a függönyt. Ő meg csak vigyorogva engem nézett egy szál törölközőben. Biztos, most tusolt le, mert mellkasán csillogott néhány csepp. Nem Vanessa, ne gondolj rá, ő egy bunkó. Gyorsan elhúztam a függönyt, hogy ne nézzen tovább. Gyorsan felöltöztem, felkaptam a táskámat és lementem. Lent a konyhában anya és Chris beszélgettek.
- Jó reggelt - köszöntem - látom, találtál egy új embert, aki leönthet az ágyban - néztem anyára.
- Ragaszkodott hozzá, hogy ő tegye meg - gyilkos pillantás küldtem Chris felé. Gyorsan megreggeliztem, elraktam a szendvicsemet és már mentünk is a suliba. Az úton megmondtam Chris-nek, hogy vigyázzon magára, mert komolyan gondoltam a bosszúmat.
- Jaj, kérlek, ne tedd ezt velem! Nagyon félek, megteszek mindent, csak ne tegyél semmit! - játszotta a berezelt kis csajt, amin én csak röhögni tudtam. A suliba érve letettük a könyveinket a szekrényekbe és mentünk is órára.
- Milyen órád lesz? - kérdezte Chris, ahogy az órarendet néztem.
- Dupla francia - mosolyogtam. Imádom a franciát, és egyszer szeretnék elmenni Párizsba is. - Neked?
- Dupla olasz.
- Miért pont az olaszt választottad?
- Amikor, 9. elején, nyáron választanom kellett, pont pizzát ettem és mondtam anyának, hogy azt akarok. - rántotta meg a vállát. Elkísért a terembe és utána ő is ment a sajátjába. A teremben senki nem volt, ezért leültem középre és vártam a többieket. Bedugtam a fülesem és a tankönyvet olvasgattam. Úgy 5 perc múlva valaki belépett a terembe. Egy lány volt, hosszú, szőke haja volt, ami lazán omlott a vállára. Egyszerű nyári ruhát viselt. Odajött hozzám és leült mellém. Kivettem a fülesem és felé fordultam.
- Szia, Vanessa vagyok. - mutatkoztam be.
- Szia, én Jenny. Szóval te vagy az új lány.
- Igen. Bocs, elüljek, mert ha egy barátnőddel akarsz ülni, akkor... - nem tudtam befejezni, mert félbeszakított.
- Ugyan, ne hülyéskedj. Inkább mesélj magadról. Mert tegnap nem tudtam veled beszélni és honnan ismered Christ, hogy ilyen jóban vagytok?
- Ő az unokatestvérem, de én már a bátyámnak érzem. Hát, ahogy tegnap mondtam, Barcelóna-ból jöttem, de előtte Londonban éltem. És most költöztünk vissza. Nagyjából ennyi.
- És London vagy Barcelona tetszett a legjobban? - nagyon sokat beszélgettünk és észre se vettük, hogy a többiek is megjöttek, mert becsöngettek. Jenny nagyon jó fej és kedves lány. Bejött a terembe a franciatanár.
- Látom, új diákot köszönthetünk az osztályban. Professeur Gillet vagyok. Mademoisella Turner, kérem bemutatkozna? - persze mindent franciául mondott. Elmondtam a szokásos monológomat, persze franciául és vissza is ültem.
- Ezt minden órán el kell mondanom? - kérdeztem Jenny-től, aki csak vigyorogva bólogatott. A tanár elmondta a monológját a tanévre. Lényegében azt, hogy ebben az évben már komoly munkát vár el, hogy letegyük a nyelvvizsgát, ami igaz, hogy jövőre lesz, de nem baj. És elmondta, hogy lesz lehetőség az év vége felé egy francia táborba, ami Párizsban lesz. Ezzel ment el az első óra, a második órában a nyarunkat kellett elmesélnünk. Ez is hamar eltelt, így Jenny-vel kicsengőkor a szekrényekhez mentünk, kivenni a matek cuccot. A terembe érve egy kis káosz fogadott, de mi csak leültünk a helyünkre. Chris-szék is beértek a teremből és egyből oda is jöttek hozzánk. Ott volt, Chris, Adam, Aaron és persze Damen.
- Látom, szereztél új barátnőt. Szia Jenny - mosolygott Chris - Milyen volt az első francia órád?
- Nagyon jó, mivel imádom a nyelveket. - franciául válaszoltam, amit persze 3 értetlen szempár követett. Jenny-vel persze jót röhögtünk. Azonban...
- Örülünk, hogy jól érzed magad - válaszolt Damen.
- Tudsz franciául? - döbbentem le.
- Ja - rántotta meg a vállát hanyagul.
- Damen nagyon jó nyelvérzékkel rendelkezik. Legalább valaki tud segíteni a tz-nél - veregették hátba a srácok. Amikor becsöngettek, mindenki a helyére ült és vártuk a tanárt. Már vagy 5 perce ülhettünk, amikor nyílt az ajtó. Mindenki lélegzett visszafojtva várt, amikor belépett egy nem túl öreg ember. A feje tetején nem is volt haj, de a feje körül hosszú őszhajszálak voltak. Az orrán egy vastag keretes szemüveg. Nagyon tanáros szerkót viselt. Letette a cuccait az asztalra és szembe nézett velünk. Körülnézett, majd megállapodott rajtam a tekintete. Mondanom sem kell, amint belenéztem a tanár szemeibe, végig futott a hátamon a hideg.
- Látom, megérkezett az új diák. Mr Winslow tanár úr vagyok. Ne fáradjon, már meséltek önről, úgyhogy nem kell mesélnie - csak bólintottam egyet. Nem tudtam mást mondani. Egyszerűen megrémisztett ez a tanár. Mondott pár dolgot a tanévről kapcsolatban, és a többiek csak csöndben hallgatták. Fura. Kicsöngőkor megvárták, míg a tanár kimegy és egyszerre sóhajtottak fel. Mintha eddig nem is vettek volna levegőt.
- Mi volt ez? - kérdeztem Jenny-t a szekrénynél.
- Mi?
- A matek óra. Mi van ezzel a tanárral, hogy szinte...féltek tőle?
- Ezt inkább hagyjuk, csak ne dühítsd fel és ne szólalj meg az óráján és nem lesz baj. - ezzel le is zárta az egészet. A további órák unalmasan teltek. Minden tanár elmondta a monológját a tanévre és ki is csöngettek.
Órák után bepakoltunk a szekrényekbe és mentünk is. Otthon bepakoltam holnapra, de legalább nem lesz első órám. Felnéztem Face-re, volt pár ismerősnek jelölésem, köztük Jenny, Aaron, Adam és...Damen, meglepődtem, de visszajelöltem őket. Majd válaszoltam Lyana-nak, mert kérdezte milyen az új suli meg minden. Válaszoltam neki, majd kijelentkeztem és kikapcsoltam a gépet. Gyors lezuhanyoztam és kerestem valami ennivalót. Anyáék ma későn jönnek haza ezért a TV-ben kerestem valami jó sorozatot és azt néztem estig. Fél 10 körül már elnyomott az álom.

6.rész - Új osztálytárs

*Damen szemszöge

Reggel anyám keltett ki az ágyból, mert mennem kellett suliba. Nem értem minek kellene bemenni ilyenkor, hisz szinte semmi nem szokott történni. Mindegy, felkeltem és elkészültem, csak hogy anyáék örüljenek. Mire leértem és megreggeliztem, már késésben voltam. 20 percem volt,  hogy beérjek csöngetésre, anyáék már elmentek dolgozni. Fogtam a kocsikulcsom és indultam, de tettem egy kis kitérőt, hogy vegyek magamnak egy kávét egy StarBucksban. Leparkoltam a suli előtt és mentem a terem felé. A folyosókon elég nagy hangzavar volt, és a diákok a nyárról beszélgettek. Még volt 5 percem, amíg becsöngetnek, de ahogy siettem beleütköztem valakibe. A szomszéd csaj. Úgy tűnik ide fog járni. 

- Nem tudsz vigyázzni?

- Ezt én is mondhatnám! - azzal otthagytam. Még lementem a büfébe, de pont becsöngettek. Mindegy legalább nem lesz sor. Megettem amit vettem és mentem föl a terembe. Az ajtó elé érve hallottam, ahogy 'Mr Payne' az órarendet diktálta. Kinyitottam az ajtót és beléptem a terembe, mire minden szem rám szegeződött.

- Damen - sóhajtotta a tanár - jó hogy jössz, le is ülhetnél - látom, ő is nagyon örül nekem. Körülnéztem Christ keresve, de az új lányon megakadt a szemem, aki a szomszédom. Szóval velünk fog egy osztályba járni. Aztán megláttam mellette Christ. Mi van?! Mindig ketten szoktunk hülyéskedni a hátsó padban. Leültem a hátsó padba és elkezdtem zenét hallgatni. A tanárok már megszokták ezeket tőlem, szóval Payne nem foglalkozott velem, tovább diktálta az órarendet. Szinte örömtáncot jártam volna, amikor meghallottam a kicsöngőt. Már álltam volna fel, hogy lenézzek az udvarra, de Chris odajött az új csajjal együtt.

- Haver, egy kicsit lemaradtál az óráról, ezért személyesen én mutatom be az új osztálytársunkat Vanessát. Vanessa, ő a legjobb haverom, Damen. - hmmm, szóval Vanessa. De ne higgye azt, hogy mindenki a lábai előtt hever, mert új lány. Teszek róla. De illedelmesen mosolyogtam és kezet nyújtottam neki.

- Szia, Damen vagyok. Nagyon örvendek - láttam, hogy hezitál, de végül kezet fogtunk.

- Szia, Vanessa vagyok, én is örülök. - ő is elmosolyodott. Szép mosolya van. Fejezd be, Damen! - Lekísérsz a büfébe? - jaj, szegényt még kísérgetni kell, egyem meg! Bár szívesen megkóstolnám.

- Persze, jössz Damen?

- Nem, menjetek - miközben a teremből mentek ki, Vanessára ragadt a tekintetem. Hát, az a feszülős szoknya...Ááá, most még nem. Lementem az udvarra kicsit nézelődni. A végzősök is csatlakoztak hozzám, beszélgettünk míg be nem csöngettek. A többi osztályfőnökin is csak unatkoztam, de nem tudtam levenni a szemem Vanessáékról. Chris folyton vele volt, hülyültek és röhögtek. De amikor Chris megpuszilta ott már felment bennem a pumpa. MI VAN?! Ő becsajozott a nyáron. Akkor nem is egy rokonának mutatta meg a várost? Mondhatta volna ahelyett, hogy hazudik. Jól van, most olyan, mintha valami féltékeny kis csaj lennék.

Az utolsó osztályfőnökiről is kicsöngettek. Végre mehetek, szabadság! 

A kocsim felé menet láttam, ahogy Chris és Miss Vanessa beülnek Chris kocsijába és elhajtanak. Ez a kis ribanc nem fogja elvenni a haveromat!

Beültem a kocsimba és hazamentem. Felálltam a feljáróra és bementem a házba. Mivel holnaptól már edzések lesznek és a nyáron elég keveset kosaraztam ezért gondoltam egy kicsit kimegyek és gyakorlok. Felvettem az edzőcipőm és egy edzőgatyát. Pólót azt nem, kint úgyis nagyon meleg van, hát még hogy edzeni fogok. A kertben először bemelegítettem és bedugtam a fülest, hogy zenét hallgassak. Minden taktikát kigyakoroltam és a dobásokat is gyakoroltam. Már eléggé izzadtam és fáradt voltam, hogy abbahagytam. A zenét leállítottam és letöröltem magam egy törülközővel. Amikor felvettem a labdát, akkor vettem észre, hogy valaki figyel engem. Nem is akárki! Vanessa nézett a kerítésnél.

- Mi van, tetszik a látvány? - kérdeztem tőle elégedett vigyorral.

- Persze, láttam már jobbat is - nézett rám unottan. Közelebb mentem hozzá.

- Na, figyelj rám édes. Én nem dőlök be neked. Ismerem a magadfajtát és nem hagyom, hogy Christ is megbolondíts. Teszek róla.

- Te meg miről beszélsz?! Ismered a magam fajtám? Fogalmad sincs róla, hogy ki vagyok, és ne kreálj rólam semmit. Inkább nézz tükörbe és magadba. - emelte meg a hangját. - Chris miatt elvisellek, mert a legjobb haverja vagy, de ennél többet ne várj! - megfordult és bement a házukba. Csak bikini volt rajta, ami elég keveset takart. Hmmm, azok a combok és az a fenék. Nem Damen, vannak nála szebb lányok is. Gyorsan lezuhanyoztam és felvettem egy alváshoz kényelmes boxert. Még átnéztem az ablakon és láttam ahogy Vanessa a laptopján nézett valamit. Nem érdekelt, ezért inkább befeküdtem az ágyamba és aludtam.

*Vanessa szemszöge

 Vajon mi a fene ütött belé? Ismeri a magamfajtát?! És mi az, hogy nem hagyja, hogy Christ is megbolondítsam? Ez kész. Mindenesetre ezt inkább nem mondom el Chrisnek, nehogy valami más is történjen. Mindegy, holnaptól már tanítás is lesz. Remélem, a tanárok nem gázok. Mivel még nem voltam álmos, ezért a suli honlapján megnéztem milyen szakköröket és sportokat indítanak. Van pár érdekes, a suliújságot megnézném, de a röplabda is hiányzik, ezért még a lány csapatba is szívesen bekerülnék. Elmegyek ezekre és majd lesz valahogy. Kikapcsoltam a gépet és aludtam.