24.rész - Fogadom

 Hola chicas! Újabb résszel jelentkezem! Nagyon-nagyon köszönöm az előző részhez tartozó két komit és a +1 feliratkozót!:) Remélem ez a rész is elnyeri a tetszéseteket és nem fogtok megtépni:D Jó olvasást, Anna xx.

*Damen szemszöge

 

Reggel a konyhában gondolkodtam a tegnap történteken.

*Visszaemlékezés - Damen szemszögben*

Most hogy a gyerekek lefeküdtek aludni és Emily-ék sincsenek itthon, ezért gondoltam megnézhetnénk egy filmet. Direkt egy horrort raktam be, mert tudtam hogy Van utálja. De kicsit megszerettem volna ijeszteni és tudni akartam mi lesz, ha meglátja a filmet.
Elindítottam a filmet és amikor meglátta a szemében láttam, ahogy megcsillan a félelem. Az elejét még egészen jól bírta, de amint levágták az első srác fejét, úgy megijedt, hogy az ölemben kötött ki. Én csak nevettem rajta és átöleltem a derekát, miközben Ő a nyakamba rejtette az arcát. A légzése csikizte a nyakamat, amitől kicsit kirázott a hideg. Remélem ő nem vette észre. A film végéig így is maradt. El kell mondanom, nagyon tetszett, hogy itt van az ölemben és öleltem. Úgy éreztem, hogy csak én lehetek az, aki megvédheti mindentől.
- Oké, vége van. - mondtam és kikapcsoltam a TV-t, de továbbra sem engedtem el.
- Direkt csináltad, ugye? Tudod, hogy utálom az ilyen filmeket. - mondta, és elakart menni, de csak jobban magamhoz húztam. Nem akartam, hogy elmenjen.
- Lehet, de nem biztos. - néztem a szemébe. Azokba a gyönyörű, barna szemeibe. Jesszus, mit mondtam? Nem tehetek róla, ez a lány megbolondít. A tekintetem lejjebb vándorolt a szájára. Mintha az ajkai hívogattak volna, hogy ' Csókolj meg!'. Én meg nem tudtam nekik nemet mondani. Lassan közelítettem felé, ha esetleg nem akarja, akkor elfordulhat, de nem tette. Csak pár centi volt hátra, amikor hirtelen kicsapódott az ablak, mire odakaptuk a fejünket. Van gyorsan fel pattant, becsukta az ablakot és kiment a konyhába. A tenyerembe temettem az arcom és csak szidtam magam. Mégis mit művelek? Ő a legjobb haverom unokahúga. De nem tehetek róla, eddig egy csaj sem volt rám ilyen hatással. De most azonnal el kell felejtenem!
Aztán Emily is hazajött, úgyhogy mi meg mehettünk is haza. Persze mindkettőnknek adott $20-t, pedig nem ezért csináltuk. Hazafelé Van nem szólt hozzám és nem is nézett rám. Elmotyogott egy szia-t és be is ment. Gratula Damen, ezt jól megcsináltad.

 Így visszagondolva biztos hagyta volna, hogy megcsókoljam. Csak az a hülye ablak pár perccel később nyílt volna ki.
Elmélkedésemből anya szakított ki.
- Min gondolkodsz Damen? - kérdezte kedvesen. Megittam az utolsó korty kávémat és felálltam, hogy felmenjek a szobámba.
- Semmi érdekesen. - ezzel fel is mentem, anyámat magára hagyva. Fent levetettem magamat az ágyra és csak a plafont bámultam. Kíváncsiságból átlestem a szomszédba, hogy mit csinálhat Vanessa. Éppen öltözött és még pár cuccot rakott egy táskába. Basszus, pont ma megy azzal a görénnyel valahova. Na ne. Ezt nem hagyhatom. Neki velem kellene lennie. Nem azzal a senkiházival járkálni. Pont olyan, mint a nővére, Brithany, csak fiúban. Kétszínű és bármire képes, hogy elérje azt amit akar.
Kimentem, hogy lebeszéljem Van-t, hogy elmenjen vele, de pont ott állt a házuk előtt. Elindultam felé, amikor észrevett, csak mosolygott.
- Ide figyelj, nem szeretnélek többé Vanessa közelében meglátni, vagy elintézem, hogy a kis arcod még rondább legyen. - kezdtem a 'szép' bevezetést. Erre csak felnevetett.
- Na mi van? Félsz, hogy több esélyem van nála, mint neked? - vigyorgott még mindig. De szívesen letörölném azt a vigyort a ronda képéről. - Te már eljátszottad az esélyeidet, ha egyáltalán lett is volna. - A legszívesebben behúztam volna neki, de pont ekkor lépett ki Van az ajtón. Érdeklődve nézett rám és a bájkúnárra. 
- Mehetünk Ash? - kérdezte, míg engem próbált figyelmen kívül hagyni. Aucs, ez fájt.
- Persze, gyere. - kinyitotta neki az ajtót, majd aztán Ő is ment a saját oldalára, hogy beszálljon. Mielőtt megtette volna, rám nézett és ezt mondta:
- Én fogok nyerni. - és el is hajtott. A düh tombolt bennem. A legszívesebben szétvertem volna, ha Van nem lett volna itt. De egy valamit megfogadok! Megszerzem magamnak Vanessát és nem hagyom, hogy egy ilyen szerencsétlen elvegye tőlem. Újra azt akarom, hogy a karomban tarthassam és ÚGY nézzem rám, mint amikor majdnem megcsókoltam. Ezt megígérhetem!