Azt is szeretném mondani, hogy lehet, csak hétvégén tudok hozni részt. Most délutáni tanítás meg pénteken rendes, ezért pénteken nem tudnám hozni:/ És ez a tanulás elveszi az ihletet, de amint tudom, hozom, ígérem! Akkor jó olvasást, Anna xx.
*Vanessa szemszöge
Már egy hete nem is beszéltem Damen-nel. Amióta utoljára beszéltünk, azóta mindig csak kerül engem. És ez elég rosszul esik. De ami még rosszabb, hogy Chris is elég furán viselkedik. Ahányszor összefutottunk, mindig lerázott valamilyen indokkal. Ha meg Jenny-t kérdeztem ő is elég titokzatosan beszélt. Furcsa. És a legjobb, hogy az öreg Winslow is visszajött, hogy tovább kínozzon matekon. Ennél rosszabb, már nem is lehetett a hetem.
Ma szombat van. De ma különleges nap van. Október 3. Kitaláltátok? Ma vagyok 17 éves! Remélem azért a mai nap jobb lesz, mint a hét.
Lassan nyitottam ki a szemem, mert a nap, mint mindig, most is a szemembe süt. Megnéztem az időt, ami 9:30-at mutatott. Kikeltem az ágyból és lementem reggelizni. Már a lépcső aljánál éreztem a palacsinta illatát.
- Jó reggelt! - köszöntem vidáman anyáéknak.
- Boldog szülinapot, kicsim! - mondta anya és elém tette a palit, miközben egy puszit adott a fejemre. Odanyúltam a Nutelláért és meg is kentem az első palacsintát.
- És mit tervezel erre a napra? - kérdezte apa, de közben nem nézett fel az újságról.
- Nem tudom. - mondtam, amikor már a 2-at ettem. - Én nem nagyon tervezek nagy felhajtást. - amikor megettem, felmentem átöltözni. Lezuhanyoztam, de amint visszamentem, a telóm jelzett, hogy üzenetem jött. Megnéztem és Jenny-től jött.
'Hamarosan ott vagyok, hogy elkészüljünk!' - Na jó, ezek mit terveznek? Hova kéne készülődni és minek?
Fel is öltöztem egy kényelmes ruhába és vártam. Addig beraktam egy kis zenét, hogy addig is kikapcsoljak.
Nagyjából 5-ig zenét hallgathattam, de egyszer csak azt vettem észre, hogy Jenny ront be a szobámba.
- Naaaa!! - kiáltok fel, amikor kikapcsolta a zenét. Ezt utálom a legjobban, ha valaki csak úgy kikapcsolja a cuccaimat, amit épp használok.
- Semmi 'naaa'! Most hajat és sminket kell csinálnunk és ruhát választani! - parancsolta.
- De minek?? - nyavalyogtam.
- Majd meglátod. - mosolygott, mire megforgattam a szemem. Az elmúlt héten ez volt a mániája, ahányszor kérdeztem, hogy még is mit terveznek. Mert biztos, hogy terveznek valamit!
- Na jó, akkor kezdjük is veled! - ültet be a székembe. Már szólni akartam rá, de megelőzött. - Nyugi, tudom, hogy egyszerűen akarod!
- Túl jól ismersz. - mosolyogtam, majd hagytam, hogy megcsinálja, amit akart. Végül is, én vagyok a szülinapos.
Jenny a hajamat hullámosan hagyta, majd a sminkem is elég visszafogott volt.
- Oké, most keresek neked egy ruhát. El ne mozdulj! - kezdett el a szekrényemben kutakodni, majd elővett egyet. - Ez pont jó lenne! Gyerünk, vedd fel! - ellentmondást nem tűrő arccal nézett felém, ezért sóhajtva bementem a fürdőbe a ruhával együtt. Felvettem és megnéztem magam a tükörben. Mit mondhatnék, Jenny jó munkát végzett.
- Mondtam, hogy jó lesz! - mondta, én meg csak a nyelvemet nyújtottam.
- Jó van! De a te ruhád is jó!
- Szerinted Chris-nek tetszeni fog? - visszafordult és tovább nézte magát a tükörben. Az arcán látszott, hogy ideges.
- Szerintem el sem fog mozdulni mellőled. - nevettem. - Na, akkor hova megyünk?
- Először Chris-hez, mert szeretne neked mutatni valamit. - Oké, most már komolyan, mit terveztek ezek?
6-kor el is indultunk Chris-hez, persze gyalog, mert úgy sem lakik messze tőlünk. Amint befordultunk a sarkon, már ott várt minket az autójának dőlve.
- Végre már! - és már be is pattant. Nevetve mi is beszálltunk és már mentünk is.
Már úgy 45 perce kocsikáztunk és ahányszor kérdeztem, hogy hova megyünk vagy mikor érünk oda, mindig csak azt a választ kaptam, hogy titok és mindjárt. Na kösz! Majdnem egy óra kocsikázás után megálltunk Malibun egy háznál!
- Mit keresünk mi Malibun? Sőt, mit keresünk mi ebben a házban? - kérdeztem őket.
- Ne kérdezősködj már annyit! Csak gyere! - fogta meg a kezem és húzott maga után egészen a bejárati ajtóig.
- Oké, mi bemegyünk, mert pár dolgot ki kell hoznunk. Majd kiabálunk, ha kellene a segítséged. - mondta Chris.
- Oké, de nem lenne egyszerűbb, ha veletek megyek? - nem értettem, addig minek álljak kint?
- Nem! - vágta rá. - Na, most mi bemegyünk, addig te maradj itt! - mondta a kelleténél hangosabban.
- Jó, oké, megértettem, de nem kéne ordibálni! - kiáltottam én is neki, miközben a fülemet fogtam.
- Akkor jó. Maradj itt! - bementek a házba. Oké, és addig mit csináljak? Pár perce kint állhattam, amikor...
- Vanessa gyere már be! Segítened kell! - kiáltotta ki Répafiú. Lassan benyitottam, de sötét volt.
- Nem kellene felkapcsolni a lámpát? Mert olyan sötét van, mint... - nem tudtam befejezni, mert amint kitapogattam a kapcsolót és felkapcsoltam...
- MEGLEPETÉS!!! - kiáltotta egy csomó ember, akiket szinte nem is ismerek. De rögtön kiszúrtam Damen-t, Aaron-t, Adam-et. Jenny és Chris pont a tömeg előtt álltak és ugyanúgy vigyorogtak.
- Boldog Szülinapot Tökmag! - jött hozzám Répafiú és megölelt.
- Köszi, de nem kéne szétnyomni. - mondtam neki, amikor már alig kaptam levegőt. Sorban mindenki megölelt.
- De ezt miért kapom? - kérdeztem, miután elhúzódtam Damen-től.
- Tudod, nálunk szinte hagyomány, hogy a 17. szülinapon meglepetés bulit rendezünk. - magyarázta Aaron.
- Aha. - mondtam, majd Chris elhúzott, hogy bemutasson pár embernek. Szinte végig éreztem Damen tekintetét magamon, amitől kirázott a hideg.
- Tudod, nagyon tetszik ez a ruha. - súgta a fülembe Damen, amikor a konyhában valami innivalót kerestem. Hogy került ide ilyen gyorsan?
- Köszi. - csak ennyit bírtam kimondani, mert elvesztem a szemében, amikor szembe fordultam vele.
A buli kezdett beindulni. A zene csak dübörgött és mindenki a hatalmas nappaliban táncolt.
- Akarsz táncolni? - kérdezte,de a válaszom meg nem várva húzott a tánctérre, ahol átölelte a derekamat én meg a nyakát és így táncoltunk. Átadtam magam a zenének és élveztem.
Kis idő után Damen megállt és a szemembe nézett. Lassan közelíteni kezdett én meg alig vártam a csókját, de ekkor a válla fölött megláttam két ismerős arcot. Te jó ég! Hogy ők kerülnek ide??
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése