*Vanessa szemszöge
A szekrénynél történteket próbáltam kiverni a fejemből. Még jó, hogy jött Jenny és nem kellett megpuszilnom az arcát. De a szemeit nem tudtam kiverni a fejemből. Ahogy most olyan közel láthattam, megtudtam rendesen nézni. Pont ugyanolyan volt, mint az álmomban. Biztos csak véletlen, ugye? Meg ahogy a hasam görcsbe rándult, olyan ismerős érzés volt, de nem tudom, mikor volt ilyen. Lehet, hogy csak az undor fogott el, ahogy a közelembe jött.
Biztos túl sokat gondolkoztam, mert Jenny hozott vissza a valóságba.
- Hahó, Vanessa! Figyelsz te rám?
- Mi? Bocs, kicsit elgondolkoztam. Szóval, mit mondtál? - csak elmosolyodott, de válaszolt.
- Azt kérdeztem, hogy nem lenne kedved-e elmenni holnap kicsit vásárolni. Tudod, ilyen csajos nap. Na?
- Benne vagyok! - Már régen voltam vásárolni. Még Lyana-val voltunk, akkor is a nyár elején, de majdnem egy életre elég ruhamennyiséget vettünk. De ez a vásárlás talán eltereli a gondolataimat a ma történtektől.
***
Jenny anyukája vitt minket a plázába. Az anyja felvett a házunk előtt. Kicsit féltem, hogy nem fog kedvelni, de rögtön megnyugtatott, mert Jenny sokat mesélt rólam. Szóval az odafele út, jó hangulatban telt, aztán meg is érkeztünk a plázához. Kisebb volt, mint a El Corte Inglés, de amint bementünk, annyi bolt volt, hogy na. Mia, Jenny anyukája, mondta, hogy hívjuk, ha végeztünk.
Az első üzletben, csak nézelődtünk, nem találtunk semmi olyat, ami tetszene. A következő boltban már más volt a helyzet. Annyi mindent találtunk, hogy nem győztük felpróbálni. Végül 'néhány' zacskóval távoztunk és mentünk a következőbe. Egy cipőboltba is bementünk, ahol vettem egy új cipőt magamnak, Jenny meg egy szandált. Később már csak nézelődtünk és járkáltunk, amikor megkordult a hasunk. Már dél is elmúlt, ezért felmentünk a KFC-be és ettünk.
- Van egy jó hely a városban, nem akarsz este elmenni? - kérdezte Jenny, mikoözben már az anyukájára vártunk a parkolóban.
- Hmmm, nem is tudom... - Sokat jártunk Cortez-ékkel bulizni, mert a spanyoloknak a vérükben van a bulizás. Engem, majdnem minden hétvégén elrángattak bulizni. Bár soha nem ittam, legfeljebb egy-egy kortyot.
- Légyszí, meg kell tudnod, hogy milyen egy igazi los angelesi buli. Na, jó buli lesz!
- Rendben, de megjegyzem én nem iszok!
- Nem is kell. Ez nagyon jó lesz! - Igen, majd meglátjuk.
A szobámban készülődtem az esti bulihoz. Már ki is választottam, hogy mi lesz rajtam. Egy világos kék rövid ruha volt, hozzá illő fehér övvel.A hajam lógva hagytam és a sminket sem vittem túlzásba. Egyszerű szájfény, szemfesték, szemceruza és spirál. Még egy utolsó pillantást vettem magamra a tükörben és késznek nyílvánítottam magam, amikor megszólalt a csengő. Ahogy bírtam lesiettem a lépcsőn - már amennyire tudtam a magassarkúmban - és ajtót nyitottam. Jenny volt az ajtóban. Tökéletesen nézett ki. A fekete ruha kiemelte az alakját és a sminkje és a haja is nagyon jól állt.
Az első üzletben, csak nézelődtünk, nem találtunk semmi olyat, ami tetszene. A következő boltban már más volt a helyzet. Annyi mindent találtunk, hogy nem győztük felpróbálni. Végül 'néhány' zacskóval távoztunk és mentünk a következőbe. Egy cipőboltba is bementünk, ahol vettem egy új cipőt magamnak, Jenny meg egy szandált. Később már csak nézelődtünk és járkáltunk, amikor megkordult a hasunk. Már dél is elmúlt, ezért felmentünk a KFC-be és ettünk.
- Van egy jó hely a városban, nem akarsz este elmenni? - kérdezte Jenny, mikoözben már az anyukájára vártunk a parkolóban.
- Hmmm, nem is tudom... - Sokat jártunk Cortez-ékkel bulizni, mert a spanyoloknak a vérükben van a bulizás. Engem, majdnem minden hétvégén elrángattak bulizni. Bár soha nem ittam, legfeljebb egy-egy kortyot.
- Légyszí, meg kell tudnod, hogy milyen egy igazi los angelesi buli. Na, jó buli lesz!
- Rendben, de megjegyzem én nem iszok!
- Nem is kell. Ez nagyon jó lesz! - Igen, majd meglátjuk.
A szobámban készülődtem az esti bulihoz. Már ki is választottam, hogy mi lesz rajtam. Egy világos kék rövid ruha volt, hozzá illő fehér övvel.A hajam lógva hagytam és a sminket sem vittem túlzásba. Egyszerű szájfény, szemfesték, szemceruza és spirál. Még egy utolsó pillantást vettem magamra a tükörben és késznek nyílvánítottam magam, amikor megszólalt a csengő. Ahogy bírtam lesiettem a lépcsőn - már amennyire tudtam a magassarkúmban - és ajtót nyitottam. Jenny volt az ajtóban. Tökéletesen nézett ki. A fekete ruha kiemelte az alakját és a sminkje és a haja is nagyon jól állt.
- Csinos. - jegyeztem meg.
- Köszi, a tiéd is. Akkor mehetünk? - Egy kis táskába elraktam a telefonom, egy kis pénzt és el is köszöntem anyáéktól. Hát akkor bulira fel.
A szórakozóhely fullon volt. Jenny-vel először a bárpulthoz mentünk. Én kólát kértem, ő meg egy alkoholmentes koktélt. Kerestünk egy szabad bokszot és addig ott megittuk az italainkat, majd a táncparkettre mentünk. Nagyon jól éreztem magam, de sajna a nagy tömeg elkeverte Jenny-t és nem láttam sehol.
Hirtelen két kezet éreztem a derekamon, amik szorosan fogtak, és a nyakamhoz hajolt, így a göndör tincsei előre hullottak. Jaj, istenem! Mond, hogy nem Ő az és ez csak egy másik srác, akinek ugyanolyan a haja.
- Nagyon sexi ez a ruha - mormolta a nyakamba, így felismertem a rekedtes hangját. Ő az! Apró puszikat hagyott a bőrömön, amiktől kirázott a hideg. Hagyd abba Vanessa!
Próbáltam kiszabadulni a karjaiból, de erre egyre szorosabban húzott magához. Nem tudom miért, de egyre jobban melegebb lett, biztos a túl sok embertől és a nulla levegőtől.
- Elengednél? Meg kell keresnem Jenny-t.
- Meddig akarod még ezt hajtogatni? Nem egyszerűbb megbocsátani? - Szembe fordított magával, de továbbra sem engedett el.
- Ezt nem lehet csak úgy megbocsátani és elfelejteni! Nálam a tettek többet érnek, mint a szavak, de te úgysem törődsz másokkal, úgyhogy hagyj békén! - eléggé megleptem a kirohanásommal, így ezt kihasználva letéptem a karjait magamról és elmentem, hogy megkeressem Jenny-t. Szerencsére nem kellett nagyon keresnem, mert az egyik bokszban ült Chris-szel, Adam-mel és Aaron-nal.
- Sziasztok! - köszöntem nekik.
- Szia Vaniii! - köszöntek egyszerre, így tisztán ki lehetett következtetni, hogy nem keveset ittak. Nagyszerű!
- Jenny én menni szeretnék.
- Máris? Miért? - kérdezett vissza.
- Mert már nem érzem jól magam. Mehetnénk? - néztem rá könyörgően. Kicsit gondolkozott majd bólintott.
- Sziasztok! - elköszöntünk, majd mentünk is ki. Hívtunk egy taxit, ami hazavitt minket. Nem volt kedvünk többet fizetni, ezért behívtam Jenny-t, hogy aludjon nálunk. Nagyon nem ellenkezett, írt a szüleinek, hogy nálam alszik és mentünk is be a házba. Anyáék még a nappaliban tévéztek.
- Ilyen hamar? - kérdezte anya.
- Igen, most nem volt nagyon hangulatom. - rántottam meg a vállam. - Jenny itt alszik, nem baj?
- Nem dehogy is. De te ágyazol meg.
- Rendben. - felmentünk a szobámba, amíg én megágyaztam, Jenny letusolt, majd én is. Még sokáig filmet néztünk, de hajnali 2-kor el is aludtunk. Ez jobban tetszett, mint a buli.
A szórakozóhely fullon volt. Jenny-vel először a bárpulthoz mentünk. Én kólát kértem, ő meg egy alkoholmentes koktélt. Kerestünk egy szabad bokszot és addig ott megittuk az italainkat, majd a táncparkettre mentünk. Nagyon jól éreztem magam, de sajna a nagy tömeg elkeverte Jenny-t és nem láttam sehol.
Hirtelen két kezet éreztem a derekamon, amik szorosan fogtak, és a nyakamhoz hajolt, így a göndör tincsei előre hullottak. Jaj, istenem! Mond, hogy nem Ő az és ez csak egy másik srác, akinek ugyanolyan a haja.
- Nagyon sexi ez a ruha - mormolta a nyakamba, így felismertem a rekedtes hangját. Ő az! Apró puszikat hagyott a bőrömön, amiktől kirázott a hideg. Hagyd abba Vanessa!
Próbáltam kiszabadulni a karjaiból, de erre egyre szorosabban húzott magához. Nem tudom miért, de egyre jobban melegebb lett, biztos a túl sok embertől és a nulla levegőtől.
- Elengednél? Meg kell keresnem Jenny-t.
- Meddig akarod még ezt hajtogatni? Nem egyszerűbb megbocsátani? - Szembe fordított magával, de továbbra sem engedett el.
- Ezt nem lehet csak úgy megbocsátani és elfelejteni! Nálam a tettek többet érnek, mint a szavak, de te úgysem törődsz másokkal, úgyhogy hagyj békén! - eléggé megleptem a kirohanásommal, így ezt kihasználva letéptem a karjait magamról és elmentem, hogy megkeressem Jenny-t. Szerencsére nem kellett nagyon keresnem, mert az egyik bokszban ült Chris-szel, Adam-mel és Aaron-nal.
- Sziasztok! - köszöntem nekik.
- Szia Vaniii! - köszöntek egyszerre, így tisztán ki lehetett következtetni, hogy nem keveset ittak. Nagyszerű!
- Jenny én menni szeretnék.
- Máris? Miért? - kérdezett vissza.
- Mert már nem érzem jól magam. Mehetnénk? - néztem rá könyörgően. Kicsit gondolkozott majd bólintott.
- Sziasztok! - elköszöntünk, majd mentünk is ki. Hívtunk egy taxit, ami hazavitt minket. Nem volt kedvünk többet fizetni, ezért behívtam Jenny-t, hogy aludjon nálunk. Nagyon nem ellenkezett, írt a szüleinek, hogy nálam alszik és mentünk is be a házba. Anyáék még a nappaliban tévéztek.
- Ilyen hamar? - kérdezte anya.
- Igen, most nem volt nagyon hangulatom. - rántottam meg a vállam. - Jenny itt alszik, nem baj?
- Nem dehogy is. De te ágyazol meg.
- Rendben. - felmentünk a szobámba, amíg én megágyaztam, Jenny letusolt, majd én is. Még sokáig filmet néztünk, de hajnali 2-kor el is aludtunk. Ez jobban tetszett, mint a buli.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése