*Damen szemszöge
Reggel szokásos módon anyám bejött, hogy kirugdosson az ágyból. A sötétítőt elhúzta, ami miatt a nap sugarai pont a szemembe sütöttek. Az egyetlen ok, ami segített túlélni ezt a napot az az, hogy ma péntek van! Végre. Pedig ez még csak az első hét volt a suliban. Már most elegem van az egészből. Lassan felülök az ágyamban, de ez is nagy erőfeszítés árán megy. Miután sikeresen felkeltem az ágyból, lassan kezdek el csoszogni a konyha felé. Komolyan, mint egy élőhalott, úgy érzem magam, de egy kis kávé jót fog esni. A konyhába érve, anyát a tűzhelynél, apát egy újsággal a kezében találom.
- Reggelt - morogtam és öntöttem magamnak kávét, és leültem apához az asztalhoz.
- Jó reggelt - anya nekem is odaadta a reggelimet. Gyorsan megettem és már mentem is zuhanyozni. A kávé kellő löketet adott, ehhez a naphoz. Gyorsan lezuhanyoztam és már mentem is, hogy felöltözzek. A hajammal nem sokat vesződtem, csak beletúrtam, hogy ne álljon annyira szét. Átnéztem a szemközti házba, ahol Vanessa is útra kész volt. Ez a csaj, amióta megjelent, mindent felforgatott. Chris folyton vele lóg, meg a többiek is. Tegnap Chris még a röplabda-válogatóra is elrángatott, csak azért, hogy szurkoljunk neki a bekerüléséért. Nem igaz, Chris-nek teljesen elcsavarta a fejét., de én nem dőlök be neki. Felkaptam a szinte üres táskámat és indultam is. Lementem, felkaptam a kocsikulcsom, és már mentem volna ki, amikor anya utánam szólt.
- Damen, várj egy kicsit.- Jaj, ne, most mi van? - Holnap megyünk az új szomszédokhoz, ilyen lakásavató grillpartira. Csak annyit kérek, hogy viselkedj és légy velük kedves. Rendben? - nézett rám könyörgően. Gondolom, már egész jóban van Vanessa anyjával.
- Rendben, megígérem. - anya láthatólag megkönnyebbült. - De mennem kell, szia. - Mielőtt szólhatott volna, kiléptem a házból és indultam is a suliba. Leparkoltam és a szekrényemhez mentem. Bedobtam ami nem kell és már mentem is a teremhez. Az első óránk dupla spanyol volt. A másik dolog, amiben jó vagyok, a kosárlabdán kívül, az az idegennyelvek. Szeretnék minél többet beszélni, és elutazni innen. A teremben csak a szokásos fogadott, de én csak elmentem a helyemre, leültem és tovább pihentem az óra kezdetéig. Lassan Chris-ék is megjöttek, így 'felkeltem' és mindenkit köszöntöttem. Becsöngőre Vanessa és Jenny is bejött, a tanárral egyetemben. Szinte csak ezen az órákon figyelek a legjobban. Az első óra nagyon gyorsan eltelt. Kicsöngőkor a srácokkal lementünk az udvarra. A 9.-esek csoportokban ültek a padokon, néha még a mi társaságunkra is ránéztek, de semmi. A csengő előtt még elmentünk a büfébe, majd mentünk is vissza a terembe. Rodríguez tanár úr a 2. órára nyelvtan gyakorlást csináltunk. Sima ügy, már szinte unatkozok az órákon, ahogy elnéztem Vanessa-nak sem okozott gondot ez a kis feladat. A 3. óránk osztályfőnöki volt, amit szerintem a lányok jobban vártak, mint eddig, hisz Payne tanárúr, állításuk szerint, nagyon jó képű. De az biztos, hogy nálam nem! Az órán csak megkérdezte, hogy milyen volt az első hét. Aztán következett egy unalmas angol óra, és végül egy olasz óránk volt, vagy másnak francia. Az olasz óránk szinte, csak elrepült. Most azt hihetné az ember, hogy vége a napnak és kezdődik a hétvége, de ez most nem így van. Chris-szel fogtuk magunkat és mentünk a tornacsarnokba, hogy előkészüljünk a kosár-válogatóra. Ide nagyon sokan jönnek el, mert ha valaki bent van a csapatban az menőnek is számít egyben. Ezért van az, hogy én és Chris vagyunk a legmenőbbek a suliban. Én, mint csapatkapitány, Chris meg amolyan helyettes. A csapat többi tagja már az öltözőben volt, ezért mi is gyorsan átöltöztünk és a csarnokba mentünk is. Kivettük a labdákat és minden egyebet, ami kell. A karzatokra egyre több néző jött. Aztán megakadt a szemem Vanessa-n és Jenny-n. Jól elvoltak, amíg észre nem vették, hogy nézem őket. Chris is mellém jött és úgy integetett nekik. Én is intettem, de utána a beérkező újoncokra figyeltem. Minden évfolyamról jöttek. Szépen felsorakoztak és az edző is elkezdte a monológját.
- Üdvözlök mindenkit az idei év kosár-válogatóján. Közületek csak a legjobbak fognak bekerülni. Elvárjuk, hogy a csapattagok minden edzésre lejárjanak és bírják is. A csapattal fogtok edzeni, ők fognak dönteni, hogy kik fognak bekerülni. Innentől a csapatkapitány, Damen fog irányítani. Sok sikert! - ezzel el is ment, én meg a helyébe léptem.
- Nos, jól hallottátok az edzőt. És nem szeretnék hallani semmilyen hisztit. Akkor kezdjük is! - bemelegítettünk és különböző gyakorlatokat végeztünk. Néhányan nagyon jól bírták, a többi már az oldalát fogta, sőt volt, akinek még le is kellett ülnie. Puhányok, itt nem csak a népszerűségre megyünk, hanem versenyekre is járunk, ahol a sulit képviseljük. Az edzés végére a legtöbben, már a lábukon sem állt meg rendesen. Egy gyors megbeszélés után, meg is voltak az új csapattagok.
- Meg is vannak az új tagok. Aki a nevét hallja, azzal találkozunk az edzésen. - gyorsan felolvastam őket és már mentünk is. Gyorsan lezuhanyoztam az öltözőben és már mentem is volna, amikor hurtelen Chris ugrott elém.
- Jézusom, a frászt hozod rám!
- Bocs, akkor jössz fagyizni, tudod, tegnap megígértük.
- Te ígérted meg.
- Akkor is, gyere már, két csajjal lennék összezárva és ne csak én szenvedjek.
- Jó, de tartozol. - lepacsiztunk, aztán mentünk is ki a suliból, ahol a lányok már a parkolónál vártak ránk. Elmentünk egy közeli cukrászdába. Chris még a lányokét is fizette, hiszen ő ígérgetett. A fagyijainkkal kiültünk a teraszra.
- Na és, hogy tetszett a válogatás? - kérdeztem.
- Egy csomó izzadt fiú edzett. Minek kellett volna tetszenie? - kérdezte Vanessa.
- Hogy a legtöbb olyan puhány volt, hogy már az edzés első felében elájultak volna. - válaszolta Chris mosolyogva.
- Aha, biztos - rátottak vállat. Még dumáltunk egy ideig, amíg el nem kezdett esteledni. Chris haza akarta vinni Vanessa-t, de mondtam neki, hogy majd én elviszem, úgyis egy helyre megyünk. Beszálltunk a kocsimba és el is indultunk.
- És hogy tetszett az első hét? - törtem meg a csendet.
- Tetszett, de a matek a legkevésbé sem. - grimaszolt, amire csak elnevettem magam.
- Miért, hiszen egy ilyen okos és jóképű srác mellett ülhetsz, mint én.
- A szerényt kihagytad. - mikor megérkeztünk kiszálltunk a kocsiból. - Köszi, hogy elhoztál. Akkor szia.
- Nincs mit. Majd holnap találkozunk. - erre a mondatra megállt és felém fordult.
- Mi?
- Holnap, a partin, nálatok. - magyaráztam neki.
- Ti is jöttök? - értetlenkedett tovább. Ezen mit nem lehet megérteni?
- Igen, szóval, majd ott találkozunk. - és ezzel be is mentek a házba és ő is hazament. Anyáék ma (is) túlóráztak, ezért csináltam magamnak pár szendvicset majd felmentem a szobámba, és el is aludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése